EU Blog

Gálik Zoltán | blog | 2025.03.03. |

A vámok se az amerikai, se az európai gazdaságnak nem tesznek jót. Az acél- és alumínium termékekre és járművekre kivetett amerikai importvám az európai, különösen a német gazdaságot drasztikusan érintheti, mivel Németország az egyik legnagyobb áru- és járműexportőr a tengerentúli piacokra.

Amerikai részről várt hatások (vámok az acél és alumínium termékekre):

• Az amerikai ipar védelme: a megemelt vámok védhetnek egyes amerikai acél- és alumíniumgyártókat a külföld importtermékek árcsökkentő nyomása ellen és hozzájárulhatnak a hazai termelők piacának megtartásához és forgalmuk fenntartásához. Azonban csak erősen korlátozott számú vállalat érhet el rövid távú előnyöket (acéliparban: U.S. Steel, Nucor Corporation, Cleveland-Cliffs, Steel Dynamics, alumínium iparban: Alcoa, Century Aluminum, Kaiser Aluminum). A hazai acél és alumínium drágulása sújtja azokat az amerikai vállalatokat (autógyártókat, gépgyártókat, építőipari beszállítókat), amelyek az általuk termelt anyagokra építenek. A keresletcsökkenés és a termelési költségek emelkedése visszafoghatja az acél- és alumíniumgyártók hosszabb távú forgalmát is. Azaz az előnyök számukra is gyorsan "elkopnak". A többiek korlátozottan vagy egyáltalán nem részesülnek az előnyökből.
• Munkahelyek megőrzése vagy növelése: amennyiben a magasabb vámok miatt a belföldi gyártás keresettebb lesz, előfordulhat, hogy az acél- és alumíniumipari vállalatok több munkaerőt foglalkoztatnak, vagy legalábbis nem kényszerülnek elbocsátásokra.
• Stratégiai iparági érdekek: az acél- és alumíniumipar stratégiai jelentőségű, például a védelmi ipar, vagy az infrastrukturális beruházások szempontjából. A vámok révén biztosabbá válhat az ország belső termelő kapacitása.
• Bevétel a költségvetésnek: 2017-ben (még a nagyobb vámemelések előtt) az Egyesült Államok kb. 34–35 milliárd USD vámbevételt könyvelt el. 2018–2019 során, amikor az acélra, alumíniumra és bizonyos kínai importtermékekre kivetett vámok nagy része életbe lépett, a vámbevételek erőteljesen emelkedtek, és 2019-ben már közel 70–80 milliárd USD-t hoztak. (Az alsó és felső becslés különbözhet a módszertantól és az időszaki lefedettségtől függően, de a duplázódás jól látszik.) 2020–2021 körül is magas szinten maradtak a vámbevételek, bár a COVID-járvány, a kereskedelmi visszaesés, illetve a beszállítói láncok zavarai miatt voltak ingadozások.

Amerikai részről várható hátrányok:

• Emelkedő költségek a feldolgozóiparban: a vámok adóként emelik a termékek árát (azaz amerikai állam jelentősen emeli az adó terhet a vállalatoknak és közvetetten a fogyasztóknak). A vámok megnövelik az amerikai importőrök és fogyasztók költségeit. A vámot jellemzően az importőr fizeti be az amerikai államkasszába, de ez beépül a termék árába, amit végül a fogyasztók és a feldolgozóipari vállalatok fizetnek meg. Az acél vagy alumínium termékeket felhasználó amerikai cégek (például autógyárak, építőipari beszállítók, gép gyártók) drágábban juthatnak hozzá az alapanyagokhoz, ami megemelheti termékeik árát.
• Fogyasztói árak növekedése: A megnövelt vámok végül a fogyasztói árak emelkedésében is megjelenhetnek, mert a termékek gyártói és kereskedői továbbterhelik az emelkedett költségeket a vásárlókra. Ez rontja az amerikai fogyasztók vásárlóerejét és elégedettségét.
• Gazdasági kapcsolatok megromlása és bizonytalanság: Hosszabb távon a kereskedelmi háború és a kiszámíthatatlan vámintézkedések veszélyeztetik a stabil, kiszámítható gazdasági kapcsolatrendszereket, ami elriaszthatja a befektetőket. Az érintett országok megtorló vámokkat vezethetnek be saját piacaik védelmére, ami csökkenti az amerikai export volumenét, és közvetetten (más iparágakban) elmaradt haszonnal, illetve piacvesztéssel jár.
• Innovációs és minőségi verseny sérülése: A gépjárműpiacon a verseny motorja a kutatást-fejlesztéseknek (például elektromos és hibrid autók fejlesztése). A vámintézkedések mesterségesen csökkentik a versenyt, ami ronthatja a piaci szereplők innovációs hajlandóságát.
• A versenyképesség romlása, a beszállítói láncok átrendeződése és a többlet adminisztratív teher nehezen számszerűsíthető károkat okozhat a gazdasági szereplőknek.

Európai részről négy területen lehet hátrányos következménye az amerikai vámoknak:

• az EU-ból érkező importvámokra kivetett általános vámok,
• acél és alumínium termékekre kivetett vámok,
• gépjárműveket érintő vámok,
• kölcsönös vámintézkedések.

Az EU és az USA között már több vámháború is zajlott az elmúlt negyed században:

• Banánháború (1990-2000),
• Hormonkezelt marhahús vita (1990-2010),
• George W. Bush idejében (2002-2003) acélipari termékeket sújtó vámok ,
• Boeing-Airbus vita (2004-2021),
• Trump első elnöksége alatt (2018) acél és alumínium termékek.

(Ezekről itt lehet részletesen olvasni: Gálik, Zoltán and Molnár, Anna, eds. (2019) Regional and Bilateral Relations of the European Union. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest. https://real.mtak.hu/104067/)

Az EU ellenintézkedésének lehetséges forgatókönyvei:

• Vám-emelések (amerikai mezőgazdasági termékekre, pld. szójabara, korábban Bourbon whiskey-re), digitális és technológiai vállalatokra,
• jogorvoslat keresése a Világkereskedelmi Szervezetnél (erre a korábbi vámviták során több példa is volt, az EU és az USA javára is születtek döntések),
• az uniós ipar támogatása,
• az ellátási láncok diverzifikálása, az USÁ-tól való függőség csökkentése,
• az amerikai befektetések korlátozása stratégiai ágazatokban,
• amerikai szolgáltatás export korlátozása (itt fordított a helyzet, mint az áruforgalomban).

A 25%-os amerikai vám bevezetése az Európai Unió, de különösen Németország számára rendkívül érzékenyen érintené a gazdaság több ágazatát, hiszen Németország az EU legnagyobb exportőre, és az autóipar az egyik legfontosabb exportorientált iparág. A vámok bevezetésének multiplikatív hatása lehet, nemcsak a közvetlen kivitel eshet vissza, hanem az alkatrész- és anyagellátás is zavart szenvedhet.

• Export visszaesése: a vámok megdrágítanák az Európából (főleg Németországból) az USA-ba irányuló exportot, így számos ágazat versenyképessége csökkenne az amerikai piacon. Az USA az EU egyik legnagyobb kereskedelmi partnere; a magas vámok az európai cégek piaci pozícióit gyengíthetik az észak-amerikai régióban.
• Gazdasági növekedés lassulása: Az európai gazdaság – különösen a német – erőteljesen függ az exporttól. Egy vámháború nemcsak a közvetlen exportértékesítést veti vissza, hanem a beszállítói láncokban is zavarokat okozhat: az alkatrész-, félkésztermék-, gép- és technológiai export területén, így Magyarországra is nagyon gyorsan begyűrűzhet.
• Válaszintézkedések és bizonytalanság: Az EU várható megtorló vámjai tovább növelheti a kereskedelmi konfliktusokat, a befektetői bizalom csökkenhet, a piacokon volatilitás nőhet, ami további károkat okoz a hosszabb távú gazdasági növekedésnek.
• Németország számára kiemelt kitettséget jelent az USA felé irányuló autó-export: Németország számára kiemelkedően fontos a külföldi, különösen az amerikai piac, egy 25%-os vám a német exportot arányaiban jobban sújtaná, mint sok más uniós tagállamét.
• Munkahelyek és beruházások: Az exportcsökkenés hatással lehet a németországi foglalkoztatásra: az autóipar és a hozzá kapcsolódó beszállítói szektor munkavállalók millióinak ad megélhetést, közvetlenül és közvetetten.
• Érékesítés, beruházások: ha az értékesítések visszaesnek, a vállalatok csökkenthetik a beruházásokat, létszámleépítéseket hajthatnak végre.
• Termelési hely megváltoztatása: előfordulhat, hogy a német gépjárműgyártók áthelyezik a gyártást az Egyesült Államokba (vagy más, amerikai piacot ellátó régiókba), hogy megkerüljék a vámokat, ez csökkentheti a németországi és regionális gyártás (ellátási láncok stb.)
• Beszállítói láncok: a német ipar erősen integrált európai beszállítói hálózattal dolgozik, így a dráguló végtermék nemcsak a német gyártók versenyhelyzetét ronthatja, hanem minden, a termékek előállításában részt vevő európai beszállítót is negatívan érint.

A német autóipar (és általában az európai autógyártók) kiemelten függenek az észak-amerikai piactól, főleg a prémium kategóriás márkák (Mercedes-Benz, BMW, Audi, Porsche) szempontjából. Az autóipar a német GDP jelentős részét adja, és több százezer embernek biztosít munkát.

Áremelkedés és versenyhátrány

• A 25%-os vám közvetlenül beépülne az amerikai piacon értékesített európai (német) autók árába.
• Az importált járművek ezzel jóval drágábbá válnának, ami csökkentheti a keresletet és a vállalatok profitját.
• Az USA-ban jelen lévő helyi gyártók, illetve más országokból (pl. Japán, Dél-Korea) importált autók esetleg alacsonyabb vám mellett versenyelőnyhöz juthatnak, ha rájuk nem (vagy kevésbé) vonatkozik ez a 25%-os adóteher.

Termelés áttelepítése

• A német autógyártók már korábban is létesítettek jelentős gyártókapacitásokat az USA-ban (pl. BMW gyár Dél-Karolinában, Mercedes gyártás Alabamában).
• Egy 25%-os vám ösztönözheti a vállalatokat arra, hogy még több modellt és nagyobb darabszámban gyártsanak helyben, hogy elkerüljék az importvámot. Ez egyrészt növelheti az amerikai munkahelyek számát, másrészt Németországban és általában az EU-ban csökkentheti a termelést és a beruházásokat.

Technológiai és kutatás-fejlesztési ráfordítások

• A profit visszaesése esetén a vállalatok csökkenthetik a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított költségeket, ami hosszabb távon rontja a német (és európai) autóipar technológiai vezető szerepét.
• A lokalizációs nyomás miatt a K+F részlegeket is fokozatosan áthelyezhetik az USA-ba vagy más régiókba.

Beszállítói integráció és alkatrészimport

• Sok európai autógyártó transzatlanti alkatrész-ellátási lánccal működik: alkatrészek jönnek-mennek az óceánon át (pl. motorok, váltók, elektronikai elemek). A vámok komplikálhatják és drágíthatják ezt a folyamatot, tovább rontva a versenyképességet.

Néhány statisztikai és gazdasági adat:

• A teljes német járműipar (személyautó, haszongépjármű, beszállítóik a német GDP-nek kb. 4–5%-át adja közvetlenül, közvetve pedig ennél magasabb a hozzájárulása (a K+F és a szolgáltatói beszállítói kör révén).
• Darabszámban Németország évente néhány százezer autót exportál az USA-ba, a covid előtti években félmillió feletti értékkel, 2020-ban átmenetileg ~350–400 ezerre csökkenve, majd lassú visszakapaszkodással.
• Értékben ez évente általában 15–20+ milliárd euró, ami a német autóipari export 10–15%-át teszi ki, és ezzel az USA Németország egyik legnagyobb autóexport-piaca.
• A német feldolgozóipari exporton belül a járműipar évek óta a legjelentősebb ágazat, az autóipar és kapcsolódó területei nem csak a belföldi termelés, hanem a munkaerő foglalkoztatás szempontjából is kulcsfontosságúak.
• A német vállalatok (pl. BMW, Mercedes-Benz, Volkswagen) nagy volumenben gyártanak autókat helyben, az Egyesült Államokban is. Az ott gyártott modelleket részben belföldi piacra (USA) értékesítik, részben exportra küldik más régiókba. Ez csökkenti a Németországból közvetlenül az USA-ba irányuló export látható mértékét, de az anyacég szempontjából továbbra is fontos marad a tengerentúli értékesítés.