Bulgária 2026. január 1-jei euróövezeti csatlakozása egyszerre monetáris integrációs mérföldkő és politikai jelzés: azt mutatja, hogy az övezet bővítése a számszerű konvergencián túl egyre inkább az EU gazdasági kormányzásának és keleti ...
Bulgária 2026. január 1-jei euróövezeti csatlakozása egyszerre monetáris integrációs mérföldkő és politikai jelzés: azt mutatja, hogy az övezet bővítése a számszerű konvergencián túl egyre inkább az EU gazdasági kormányzásának és keleti stabilitáspolitikájának eszközévé vált. A 2010-es évek szuverénadósság- és bankválsága – különösen a dél-európai tagállamokban és Írországban – tartósan kijelölte azt a keretet, amelyben a Gazdasági és Monetáris Unió működését értelmeztük. A figyelem akkor az egyensúlytalanságok felhalmozódására, a fiskális fegyelem intézményesítésére, és a „kockázatmegosztás kontra felelősségvállalás” vitájára összpontosult. A 2020-as évekre az új válságok (pandémia, ukrajnai háború, energiaválság) nyomán az euróövezet egyre inkább túlmutatott korábbi értelmezési keretén, és új dimenziókkal egészült ki.
Oroszország 2022-es inváziója óta az Európai Unió példátlan mértékű pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. Míg korábban az EU költségvetése nem vehetett fel hitelt (a kiadások és bevételek minden évben egyensúlyban ...
Oroszország 2022-es inváziója óta az Európai Unió példátlan mértékű pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. Míg korábban az EU költségvetése nem vehetett fel hitelt (a kiadások és bevételek minden évben egyensúlyban voltak), a COVID-19 válság és az ukrajnai háború szükségessé tette a közös uniós hitelfelvételi mechanizmusok kialakítását. Ennek eredményeként az EU immár nagy mennyiségben bocsát ki közösségi kötvényeket, hogy forrásokat juttasson tagállamainak és harmadik országoknak. Ez az elemzés az EU hiteltámogatási rendszerét vizsgálja, különös tekintettel a közös hitelfelvételi technikákra, a kockázat- és tehermegosztásra, valamint a támogatásban részt nem vevő tagállamok szerepére. A vizsgálat kitér az EU hitelgyakorlatának átalakulására a Stabilitási Mechanizmus, a NextGenerationEU, a SURE és a SAFE kezdeményezésekre, az aktuális ukrajnai támogatási eszközökre (Makroszintű Pénzügyi Támogatás, MFA; és a 2024+ időszakra javasolt Ukrajna Eszköz), a közös hitelfelvételi konstrukciók típusaira és működésére, a kockázat- és kamatteher-megosztás módjaira, a támogatásból kimaradó országok helyzetére és kockázataira, valamint a kifizetési és visszafizetési konstrukciók részleteire.
Az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájában (KKBP) hagyományosan érvényesülő egyhangú döntéshozatali elv napjainkra egyre többször akadályának bizonyul. Ennek példája a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának ...
Az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájában (KKBP) hagyományosan érvényesülő egyhangú döntéshozatali elv napjainkra egyre többször akadályának bizonyul. Ennek példája a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának ügye Ukrajna megsegítésére. A tagállamok többsége támogatja az ötletet, de a viták során többen jelezték ellentétes álláspontjukat. Az Európai Bizottság 2025 decemberében újszerű javaslatot terjesztett elő, amely alapján az egyhangúság helyett minősített többséggel dönthetnek a tagállamok a kérdésben. Ennek az elemzésnek a célja az új mechanizmus jogi hátterének és következményeinek értelmezése.
Franciaországban – akárcsak Európa más államaiban – egyre több álhír forog a közösségi médiában és a sajtótermékekben. Az álhírek nemcsak félreinformálnak, hanem szisztematikusan és akaratlagosan aláássák a társadalmi ...
Franciaországban – akárcsak Európa más államaiban – egyre több álhír forog a közösségi médiában és a sajtótermékekben. Az álhírek nemcsak félreinformálnak, hanem szisztematikusan és akaratlagosan aláássák a társadalmi stabilitást (IFOP, 2018). Macron, francia köztársasági elnök 2025. november 28-án a Vosges megyei Mirecourt-ban, az EBRA regionális lapcsoport olvasóinak tartott fórumon javasolta, hogy a dezinformáció elleni harc egyik lépéseként a bíróságok 48 órán belül, gyorsított eljárásban dönthessenek az álhírek vagy az emberi méltóságot sértő tartalmak egy adott platformról való eltávolításáról. Pár nappal korábban, november 19-én Arras-ban, a La Voix du Nord olvasóival folytatott vitán arról beszélt, hogy különbséget kell tenni a személyre szabott hirdetésekből élő platformok és a szerkesztőségi felelősséggel működő hírportálok között. Arra tett javaslatot, hogy minden megbízható, etikus működésű médium kapjon tanúsítványt.
A brit Munkáspárt megítélése 2025 őszén, alig több mint egy évvel történelmi parlamenti választási győzelme után jelentős mértékben romlott. A párt mellett a miniszterelnök, Keir Starmer népszerűsége is történelmi mélypontra zuhant, miközben a populista ...
A brit Munkáspárt megítélése 2025 őszén, alig több mint egy évvel történelmi parlamenti választási győzelme után jelentős mértékben romlott. A párt mellett a miniszterelnök, Keir Starmer népszerűsége is történelmi mélypontra zuhant, miközben a populista Reform UK párt előretörése az egész ország területén látványos. Az alábbiakban a népszerűségvesztés gazdasági – ezen belül is fiskális – okai, valamint az ezekre adott lehetséges válaszok kerülnek elemzésre. A népszerűség alakulását természetesen más gazdasági, illetve politikai és társadalmi tényezők is befolyásolják, ezek részletes vizsgálata azonban nem képezi a jelen elemzés tárgyát.
III. Károly brit uralkodó 2025. november 3-án nyílt királyi levélben (angolul „letters patent”) megfosztotta testvérét, Andrást, a „herceg” („prince”) méltóságtól és az „Ő királyi fensége” („His Royal Highness”, HRH) megszólítástól. ...
III. Károly brit uralkodó 2025. november 3-án nyílt királyi levélben (angolul „letters patent”) megfosztotta testvérét, Andrást, a „herceg” („prince”) méltóságtól és az „Ő királyi fensége” („His Royal Highness”, HRH) megszólítástól. Pár nappal korábban királyi meghagyással (royal warrant) utasította a Lordkancellárt hogy törölje a „York hercege” („Duke of York”) címet a főnemesség hivatalos névjegyzékéből („Roll of the Peerage”)
A 2025-ös és 2026-os francia költségvetés vitája eddig három kormány bukásához vezetett. A kialakult politikai patthelyzetben vannak, akik intézményes válságról beszélnek, sőt, összeomló politikai rendszert vizionálnak. A költségvetés – ahogy 1974 ...
A 2025-ös és 2026-os francia költségvetés vitája eddig három kormány bukásához vezetett. A kialakult politikai patthelyzetben vannak, akik intézményes válságról beszélnek, sőt, összeomló politikai rendszert vizionálnak. A költségvetés – ahogy 1974 óta mindig – kiegyensúlyozatlan: az államháztartási hiány 2024-ben 5,8% (ami 169,6 milliárd eurót jelent), az államadósság a GDP 113% (összesen 3.305 milliárd euró) volt.
.Oroszország 2022. február 24-én megindított agressziója Ukrajna ellen alapjaiban kérdőjelezte meg az európai biztonsági rendet, és a szankcionáló koalíciót normatív, jogi és pénzügyi értelemben is új megoldások keresésére kényszerítette. ...
.Oroszország 2022. február 24-én megindított agressziója Ukrajna ellen alapjaiban kérdőjelezte meg az európai biztonsági rendet, és a szankcionáló koalíciót normatív, jogi és pénzügyi értelemben is új megoldások keresésére kényszerítette. Az európai uniós válaszok egyik legfontosabb része a szuverén és magánjellegű orosz vagyoni eszközök széles körű befagyasztásának kérdése lett.
A vámok se az amerikai, se az európai gazdaságnak nem tesznek jót. Az acél- és alumínium termékekre és járművekre kivetett amerikai importvám az európai, különösen a német gazdaságot drasztikusan érintheti, mivel Németország az egyik legnagyobb áru- és ...
A vámok se az amerikai, se az európai gazdaságnak nem tesznek jót. Az acél- és alumínium termékekre és járművekre kivetett amerikai importvám az európai, különösen a német gazdaságot drasztikusan érintheti, mivel Németország az egyik legnagyobb áru- és járműexportőr a tengerentúli piacokra.
Gálik Zoltán | tanulmány | 2024
Gálik Zoltán | tanulmány | 2024
Gálik Zoltán | tanulmány | 2019
Gálik Zoltán | tanulmány | 2019
Gálik Zoltán | tanulmány | 2019
Gálik Zoltán | tanulmány | 2018
Gálik Zoltán | tanulmány | 2017
Gálik Zoltán | tanulmány | 2016
Gálik Zoltán | tanulmány | 2014
Gálik Zoltán | tanulmány | 2013
Gálik Zoltán | tanulmány | 2012
Gálik Zoltán | tanulmány | 2012
Gálik Zoltán | tanulmány | 2012
Gálik Zoltán | tanulmány | 2012
Gálik Zoltán | tanulmány | 2012
Gálik Zoltán | tanulmány | 2011
Gálik Zoltán | közlemény | 2010
Gálik Zoltán | kommentár | 2010
Gálik Zoltán | tanulmány | 2008
Gálik Zoltán | tanulmány | 2008